A Google kérelmének eleget téve, az illetékes amerikai hatóság hozzájárult, hogy az önvezérlő járművet irányító mesterséges intelligenciát sofőrnek kell tekinteni.
Az Egyesült Államok Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatala (NHTSA) engedélyezte a Google kérvényét, és ezentúl a szövetségi gépjármű-biztonsági törvények alapján a cég önvezérlő autója mögötti mesterségesintelligencia-rendszer tekintendő a jármű „sofőrjének.”
A döntés megváltoztatja a „sofőr”, vezető több mint százéves amerikai definícióját.
A Google a teljesen autonóm járműveket fejlesztő vállalatok egyike, és sokat küszködnek, hogy autóik hogyan feleljenek meg a szövetségi és az államonkénti biztonsági követelményeknek.
Tavaly novemberben a projektet irányító Chris Urmson levelet írt az NHTSA-nek, amelyben a szövetségi gépjármű-biztonsági szabványok egyes intézkedéseinek az önvezető autókra történő értelmezését kérte a hivataltól.
A Google számára a legfontosabb kérdés az volt, hogyan bizonyítsa „önvezető rendszereiről” (SDS), hogy megfelelnek a szabványoknak. Ezért kérelmezték, hogy az SDS-t tekintsék a szövetségi törvények szerint „sofőrnek”, mert biztonsági szempontból káros következményekkel járna, ha ember is átvehetné a jármű irányítását.
„Még ha egy humán utasnak lehetőségében is állna a Google kormányirányító-rendszer lokalizálása, és azonnal beülne mögéje, nem lenne képes a járművet a Google által leírtaknak megfelelően vezetni” – fogalmazott az NHTSA.
A Samsung bejelentette, hogy az év első felében piacra dobja régóta várt mesterséges intelligenciával (MI-vel) felszerelt robotját, a Ballie-t. A guruló robotasszisztens egyesíti magában a mesterséges intelligencia, az okosotthon-vezérlés és a hordozható projektor funkcióit. A CES 2025 technológiai kiállításon bemutatott eszköz jelentős előrelépést mutat a 2020-as koncepcióhoz képest
Idén januártól a BKK járatain dolgoznak ugyan rendészek, de mindössze 75-en, Vitézy Dávid korábban 200 fővel kívánta felállítani a csoportot.
Egy merénylet lehetősége a töredék töredéke annak, mint ami Nyugat-Európában folyik.
Brüsszel akkor nem tett semmit, amikor a tagállamok kerültek bajba.
A mesterséges intelligencia megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a modern háborúk arculatát. Az autonóm fegyverek fejlesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, miközben a nagyhatalmak versenyfutása már elkezdődött.
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.
Magyarországon otthonra lelt örmények és szírek mesélnek a Hungarikumokkal a világ körül újabb epizódjában.
Késések mindig lesznek, de az a cél, hogy minél kevesebb és minél kisebb legyen – mondta Hegyi Zsolt.
